Mai napra egy izgalmasnak ígérkező zempléni futás volt betervezve. Ilyenkor Kállai Krisztián a házigazda, mivel ő ismeri a környéket. Tegnap át is küldte a három választható útvonalat. Persze, mint utólag kiderült, sikerült kiválasztani a legnehezebbet.
Számtalan ember gondolja, hogy a futás a világ egyik legunalmasabb sportja. Csak futol a végtelenbe, végig ugyanaz a mozgásforma. Ha pályán futsz akkor még unalmasabbnak tűnhet.
Egy kis kedvcsináló az Asszonyhegyre. A pálya nagyon jól futható. Menjetek minél többen.
A videót készítette: Fazekas Vasco László
A következő sorokban egy nagyon jó versenyt és hozzá kapcsolódó programokat ajánlok.
A négy szervező egy közös kerékpározás alkalmával érintette Máriapócsot. Gondolták milyen jó lenne itt egy versenyt szervezni. A gondolatot tettek is követték. Mára már egy komplett programsorozattal álltak elő.
Van ez a Szaladók futó közösségünk, ahol már elég szép számmal vagyunk jelen. Mindenki hobbi szinten, munka mellett űzi a sportolást. A szabadidőnk nagy részét a sporttal töltjük. Ez nálunk szinte már megszállottság. Persze itt is a legtöbb ember úgy kezdte, hogy fogyni akar, egészségesebb akar lenni, sportolok mert sportol a másik is, és így tovább.
Aztán ez a heti egyszeri kis mozgás átvált rendszeres testmozgásba. Sőt már edzésnek is lehet nevezni. Állandóan jár az agyunk mikor, hol, mennyit szaladjunk. Van a közös messenger csoportunk és ott is megy az egyeztetés mindig. Szóval ez már egy életforma.
Egy sorozat keretében bemutatunk néhány tagot a csapatunkból. Ez is bizonyítja, hogy mennyi változatos embert "fúj össze a szél" a futópályára. Lehetsz DJ, postás, autóértékesítő, teherautó sofőr, vállalkozó, irodai dolgozó, tanár, műszaki vizsgabiztos stb.
Az edzésen SZALADÓK vagyunk mindannyian.
A sorozat következő részében egy családot mutatunk be akik szabadidejükben sokat sportolnak és nélkülük elképzelhetetlen lenne a Szaladók közössége. A Vedres család minden tagja sportol.
Szöveg: Pólyán Hajnalka
Kezdeném talán azzal, hogy hogyan is cseppentem bele ebbe a tényleg remek kis közösségbe.
Képek és szöveg: Pólyán Hajnalka
Írásommal egy kis kedvet szeretnék csinálni a Bakonyi tájhoz. Sokan tudják rólam hogy nem vagyok tősgyökeres szabolcsi. Kisvárdára én szó szerint csak bekerültem. Az ország másik végéről a gyönyörű Bakonyból származok.
Már minden Szaladó nagyon várta a márciust. Gondoltuk jönnek majd a jó kis tavaszi pályás edzések, dombozások.
Eddig az időjárás még nem a szebbik arcát mutatta. Nincs sok okunk panaszkodni, de jöhetne már a jó idő. Mindig csak ez a szeles, hűvös változékony idő. De ami késik...
Eddig ez a hónap sem telt események nélkül. Mentek szépen a szokásos Besis edzések hétköznap, hétvégén pedig kilátogattunk terepre is.
A helyi bringás kemény magnak volt egy olyan ötlete, hogy szombaton menni kéne egy százast. Kisvárda-Sóstógyógyfürdő útvonal oda-vissza volt tervben. Egész héten tavaszi arcát mutatta az időjárás, így jónak tűnt a hétvégi tekerés.
Pénteken már sejteni lehetett az előrejelzésekből, hogy hétvégén nem lesz tavasz. Megígértem én is, hogy ott leszek. Igaz szeptember óta egy métert sem mentem kerékpáron.
Józsi mondta: - Túrázós, laza tavaszi bringázás lesz. Mindenképpen gyere!
Sok ember nem is gondolja, hogy mennyi előnye van a légzésadatok nyomonkövetésének.
Fontos érték lehet az általános egészségi állapot és a jóllét megfigyelés során.
A fejlettebb sportórák rögzítik a légzésszámot a tevékenységek során. A légzésszámot a pulzusszámhoz hasonlóan használhatjuk az edzés elemzéséhez.
